Személyi jövedelemadó törvény

 

Minden jövedelmet mely az összevonandó jövedelem része, az adó kiszámítása során ki kell egészíteni 27%-kal /un. szuperbruttósítás/. Az így számított alaphoz kell hozzáadni az adóterhet nem viselő járandóságokat /nyugdíj, családi pótlék/, a járandóság kifizetésének időpontjában.

 

A fentiekből következően az alsó adósáv 5 millió Ft, eddig az adó 17%, az 5 millió Ft feletti rész adója 32%.

 

Az adójóváírás a bérjövedelem 17%-a, de legfeljebb havi 15 100 Ft. A jogosultsági határ évi 3 millió 188 ezer Ft, e fölött az adójóváírás csökkentett mértékben jár, legfeljebb 4 millió 698 ezer Ft éves jövedelemig.

A legtöbb adókedvezmény megszűnik, csak a megmaradókat soroljuk:

 

·        önkéntes egészségpénztári és nyugdíjpénztári  befizetések

·        családi kedvezmény gyermekenként 4 ezer Ft, ha az eltartottak száma eléri a 3 főt

·        mezőgazdasági őstermelő kedvezménye

 

A számla kiállítására jogosult, adószámmal rendelkező személytől nem kell adóelőleget levonni a számla kifizetésekor.

 

Egyes, korábban adómentes juttatások /családi pótlék, anyasági támogatás/ adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek már 2009.szeptembertől.

 

A szabadon választható adómentes béren kívüli juttatások /un. Cafeteria/ adómentessége megszünik.

 

25%-os adót kell fizetni a kifizetőnek az alábbi tételek után:

 

·       meleg étel utalvány vagy juttatás 18 ezer Ft/hó értékig. Az utalvány összevontan utólag is adható

·       helyi bérlet a munkáltató nevére szóló számla szerinti összegig

·       iskolakezdési támogatás évente a havi minimálbér 30%-áig

·       üdülési csekk évente a havi minimálbér összegéig

·       iskolarendszerű képzés költsége évente a havi minimálbér 2,5-szereséig

·       munkáltató által az önkéntes egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30%-áig, önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig terjedő fizetés

 

A többi természetbeni juttatás /részletes felsorolásuk a 69.§-ban/ után a kifizetőnek 54% SZJA, az SZJA-val növelt összeg után 27% TB-járulék /illetve 27% EHO/ fizetési kötelezettsége van. Ha a juttatás a 69.§-ban foglaltaknak nem felel meg, vagy ha az értékhatárt túllépi, akkor összevonandó jövedelemként tb és adóköteles jövedelemnek minősül.

 

A személyes közreműködés címén /tehát nem munkaviszony keretében/  kapott tagi jövedelmet a nem EVÁ-s társas vállalkozások tagjai esetében és minden olyan vállalkozó esetében aki nem munkaviszony mellett folytatja vállalkozását  a tevékenységre jellemző piaci kereset alapján kell megállapítani és ezután kell SZJA-t fizetni. Ezzel a kérdéssel részletesebben nem célszerű foglalkozni, mert még változhat a törvény ide vonatkozó része.

 

A kamatkedvezményből származó jövedelem /jegybanki alapkamat + 5%-nál alacsonyabb kamat mellett nyújtött kölcsön/ adója 54%, melyet a kölcsönt adónak kell megfizetni. A fizetési kötelezettség vagy az év utolsó napjára vagy a kölcsön megszünése napjára vonatkozóan keletkezik.

 

A kapott belföldi- és külföldi napidíj teljes összege adóköteles, kivétel a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban dolgozók napidíja. Itt a korábbi 25 EUR-os adómentes szabály érvényes.

 

Az iskolarendszeren kívüli képzés adóköteles bevételnek számít, ha a képzés nem a képzést nyújtó tevékenysége ellátása érdekében történik.

A társasági adó-alanyok által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék adómentes, mert ezek az összegek a társasági adó alapot növelik a juttatónál.

 

Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén kapott bevétel, ha a kifizető a juttatásban részesülő személynek nem foglalkoztatója.

 

 

TB-járulék és EHO törvény változása

 

A munkaadói-, munkavállalói és vállalkozói járulékot is bevonták a tb-járulékok közé.

 

A foglalkoztatót terhelő 1% munkaerő-piaci járulékot minden olyan jövedelem után fizetni kell, ami után tb-járulék kötelezettség van.

 

A foglalkoztatottat terhelő 1,5% munkaerő-piaci járulékot azonban nem kell levonni azokból a jövedelmekből, amelyeket eddig sem terhelt munkavállalói járulék /pl. szabadság megváltás, nyugdíjas jövedelme, egyéni vagy társas vállalkozó jövedelme ha máshol munkaviszonyban áll/.

 

A tb-járulék mértéke a foglalkoztatónál 27%, a magánszemélynél 17%.

 

A diplomás pályakezdők START kártyájának érvényessége 2 év helyett 1 év, a foglalkoztató 3 hónapig alkalmazhat 10%-os járulékkulcsot, 9 hónapig 20%-ot.

 
Azokra a 62 évnél fiatalabb nyugdíjasokra, akik 2007.december 31-én már saját jogú nyugdijban részesültek, kereset korlát nem vonatkozik. A többieknél az éves kereseti határ a havi minimálbér 18-szorosa.

 

Az 1950 Ft/fő/hó tételes EHO megszűnik.

 

A magánszemélyt terhelő EHO mértéke változatlanul 14%, melyet 450 ezer Ft értékhatárig kell fizetni. Az év elejétől megfizetett EHO összegéhez a magánszemélytől levont 6% egészségbiztosítási járulék összegét kell hozzászámítani. A kifizetői EHO 11%-os mértéke 27%-ra nő.

 

Másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell EHO-t fizetni, ha E101-es igazolással igazolja biztosítási jogviszonyát.

 

 

Általános forgalmi adó törvény változásai

  

A legfőbb változás a szolgáltatások teljesítési helye tárgykörben történt.

 

A változást a következő táblázatban mutatjuk be:

 

Minden áfa alanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy másik tagállami adóalanytól szolgáltatást vegyen igénybe, vagy annak szolgáltatást nyújtson.

 

Az adóalanyoknak összesítő nyilatkozatot kell tenni az igénybevett és a nyújtott szolgáltatásokról, hasonlóan mint a közösségen belüli termékértékesítésről eddig is kellett.

 

 Áfa-visszatéríttetési szabályok

 
Másik tagállambeli adóalanynak a saját illetékes adóhatóságához elektronikusan benyújtott kérelemben lehet kérni a visszatérítést. A visszatérítési kérelmet a visszatérítés helye szerinti tagállamnak kell címezni. 

 

Tehát ha például egy magyar társaság számít fel áfá-t egy svédországi társaságnak, akkor a svéd adóalany saját adóhatóságához kell benyújtsa – a magyar adóhatóságnak címzett – visszatérítési kérelmet. Fordított esetben a magyar adóhatóság felé kell benyújtani a kérelmet. Az adóhatóság az elektronikus kérőlapot az elektronikus portálján fogja közzétenni, a formátumot a 2009 végéig megjelenő PM rendelet határozza meg.

 

A visszatérítési kérelmet legkésőbb a tárgyévet követő szeptember 30-ig kell benyújtani.

 

A többi változás speciális területeket érint ezért ezekkel itt most nem foglalkozunk.

 

 

Rehabilitációs hozzájárulás

 

A 20 főnél többet foglalkoztatókra vonatkozik változatlanul a kötelezettség.

 

Mértéke 964 500,-Ft/fő/év. Az átlagos statisztikai állományi létszám csökkentendő a 177/2005./09.02./ Kormány rendeletnek megfelelő csökkent munkaképességü foglalkoztatott létszámmal.

 

 

Budapest, 21 December 2009.

 

Készítette: Bojtos Eta.