Személyi jövedelemadó törvény

 

Minden jövedelmet mely az összevonandó jövedelem része, az adó kiszámítása során ki kell egészíteni 27%-kal /un. szuperbruttósítás/. Az így számított alaphoz kell hozzáadni az adóterhet nem viselő járandóságokat /nyugdíj, családi pótlék/, a járandóság kifizetésének időpontjában.

 

A fentiekből következően az alsó adósáv 5 millió Ft, eddig az adó 17%, az 5 millió Ft feletti rész adója 32%.

 

Az adójóváírás a bérjövedelem 17%-a, de legfeljebb havi 15 100 Ft. A jogosultsági határ évi 3 millió 188 ezer Ft, e fölött az adójóváírás csökkentett mértékben jár, legfeljebb 4 millió 698 ezer Ft éves jövedelemig.

 

A legtöbb adókedvezmény megszűnik, csak a megmaradókat soroljuk:

 

·       önkéntes egészségpénztári és nyugdíjpénztári  befizetések

·       családi kedvezmény gyermekenként 4 ezer Ft, ha az eltartottak száma eléri a 3 főt

·       mezőgazdasági őstermelő kedvezménye

 

A számla kiállítására jogosult, adószámmal rendelkező személytől nem kell adóelőleget levonni a számla kifizetésekor.

 

Egyes, korábban adómentes juttatások /családi pótlék, anyasági támogatás/ adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek már 2009.szeptembertől.

 

A szabadon választható adómentes béren kívüli juttatások /un. Cafeteria/ adómentessége megszünik.

 

25%-os adót kell fizetni a kifizetőnek az alábbi tételek után:

 

·       meleg étel utalvány vagy juttatás 18 ezer Ft/hó értékig. Az utalvány összevontan utólag is adható

·       helyi bérlet a munkáltató nevére szóló számla szerinti összegig

·       iskolakezdési támogatás évente a havi minimálbér 30%-áig

·       üdülési csekk évente a havi minimálbér összegéig

·       iskolarendszerű képzés költsége évente a havi minimálbér 2,5-szereséig

·       munkáltató által az önkéntes egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30%-áig, önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig terjedő fizetés

 

A többi természetbeni juttatás /részletes felsorolásuk a 69.§-ban/ után a kifizetőnek 54% SZJA, az SZJA-val növelt összeg után 27% TB-járulék /illetve 27% EHO/ fizetési kötelezettsége van. Ha a juttatás a 69.§-ban foglaltaknak nem felel meg, vagy ha az értékhatárt túllépi, akkor összevonandó jövedelemként tb és adóköteles jövedelemnek minősül.

 

A személyes közreműködés címén /tehát nem munkaviszony keretében/  kapott tagi jövedelmet a nem EVÁ-s társas vállalkozások tagjai esetében és minden olyan vállalkozó esetében aki nem munkaviszony mellett folytatja vállalkozását  a tevékenységre jellemző piaci kereset alapján kell megállapítani és ezután kell SZJA-t fizetni. Ezzel a kérdéssel részletesebben nem célszerű foglalkozni, mert még változhat a törvény ide vonatkozó része.

 

A kamatkedvezményből származó jövedelem /jegybanki alapkamat + 5%-nál alacsonyabb kamat mellett nyújtött kölcsön/ adója 54%, melyet a kölcsönt adónak kell megfizetni. A fizetési kötelezettség vagy az év utolsó napjára vagy a kölcsön megszünése napjára vonatkozóan keletkezik.

 

A kapott belföldi- és külföldi napidíj teljes összege adóköteles, kivétel a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban dolgozók napidíja. Itt a korábbi 25 EUR-os adómentes szabály érvényes.

 

Az iskolarendszeren kívüli képzés adóköteles bevételnek számít, ha a képzés nem a képzést nyújtó tevékenysége ellátása érdekében történik.

 

A társasági adó-alanyok által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék adómentes, mert ezek az összegek a társasági adó alapot növelik a juttatónál.

 

Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén kapott bevétel, ha a kifizető a juttatásban részesülő személynek nem foglalkoztatója. 

 

Budapest, 21 December 2009.

Készítette: Bojtos Eta.